2017. szeptember 19., kedd

Észak-Korea legújabb fegyvere: a Hwasong-12

Észak-Korea nemrégiben újabb rakétát lőtt ki, mely átrepült Japán felett. A tesztet tegnap Kim Dzsong-ün sikeresnek nyilvánította és fotókat tettek közzé a rakétáról.

north-korea-nuclear-0.jpg
A fénykép, melyet a KCNA tett közzé

Az állami tulajdonban lévő Koreai Központi Hírügynökség (KCNA) által kiadott fotón egy Hwaseong-12-es (화성 / Hvászong), közepes hatótávolságú rakéta látható, ugyanaz a típus, amely nemrég Japán felett repült és amely kevesebb mint egy hónap alatt a második indítás volt.

Kim Dzsong-ün azt mondta, hogy országa "legfőbb célja", hogy "Az Egyesült Államokkal egyenlő erős legyen és hogy arra késztesse az USA vezetőit, hogy ne merjenek katonai opcióról beszélni". Azt is hozzátette, hogy a szankciók nem fogják megakadályozni a cél elérésében.
kim-jong-un.jpg
Kim Dzsong-ün ünnepli a közepes hatótávú Hwaseong-12-es rakéta indítását. (AP)

De mi is az a Hwaseong-12?
Ugyanaz a rakéta, mellyel korábban Guam szigetét fenyegették, egy fontos amerikai támaszpontot 3400 km-re Phenjantól.

A Hwaseong-12 egy 16 méter hosszú, folyékony üzemanyagú közepes hatótávolságú ballisztikus rakéta. Bár az első, április 5-i tesztje kudarccal végződött, a szakértők májustól kezdték vizsgálni, mikor először jelent meg közönség előtt egy katonai parádén. 

Észak-Korea többször is végzett tesztindítást a típussal, de a legtöbbje kudarcba fulladt és utólag nem jelentették be hivatalosan.

Aztán augusztus 28-án átlőtt egyet Japán fölött. Ez volt az első alkalom, hogy Japán felett lőnek át rakétát. Majd következett a most pénteki indítás, szombaton pedig bejelentették, hogy sikeres volt.

Katonai tisztviselők és szakértők szerint Kim Dzsong-ün nyilatkozatai azt jelentik, hogy a rakéta hamarosan tömeggyártásra kerül. A Hwaseong-12 előtt a Musudan rakéták (Hwaseong-10) voltak az USA ellen irányuló fenyegetés eszközei. Ezt a típust azonban a  szakértők sikertelennek könyvelték el. A pénteki teszt során a Hwaseong 12-es 3700 km-t repült, bizonyítva, hogy Guam a hatótávján belül van. Az országnak ez volt az eddigi leghosszabb távra történő rakétaindítása.

Egy déli forrás szerint " Már lehet attól tartani, hogy Északnak megvan a kapacitása, hogy ha az amerikai kontinensre nem is de csapást mérjen Guam szigetére."
A szakértők felfedeztek még egy komoly fejleményt: a rakéták normális szögben emelkedtek fel, bevetési körülmények között, nem pedig meredeken felfelé.
A Hwasong-12-es rakéták röppályája
By Phoenix7777 - Own work, CC BY-SA 4.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=62020192

Egy másik fontos fejlesztés a megnövelt mozgathatóság.
Az indításról készült fotók, melyeket a Rodong Sinmun, Észak hivatalos napilapja tett közzé, mutatták, hogy a Hwaseong-12 közvetlenül egy szállító és indító járműről emelkedett fel. A dél-koreai hadsereg korábban azt mondta, hogy az indítás helyszíne Phenjan Szunán repülőterének közelében volt.  A korábbi tesztek során a rakétát járművel szállították, majd leemelték és egy különálló indítóállványra helyezték kilövés előtt.  Egy, az utakon mozgatható rakéta jóval nehezebbé teszi a felderítést és hogy az ellenség válaszoljon az indításra.

Továbbá a New York Times szerint az eddigiektől eltérő üzemanyagot is használnak, az aszimmetrikus dimetil-hidrazint (UDMH). A rendkívül veszélyes anyagot vagy Kínából, vagy Oroszországból szállították, de valószínűsíthető, hogy időközben Észak-Korea is szert tett a  készítésének technológiájára. Néhányan azonban kétlik, hogy Észak elő tudná állítani, tekintettel az üzemanyag előállításának nehézségeire és rendkívül mérgező voltára, mely még Északnál jóval fejlettebb technológiával rendelkező országok esetében is hatalmas gyárrobbanásokhoz vezetett. A vegyületet ma elsősorban Kína, néhány európai ország és Oroszország gyártja. Az USA már nem készít ilyeneket, már régóta áttértek a szilárd hajtóanyagok használatára, melyet Észak is próbál követni. A teljes cikk az üzemanyagról a New York Times-on angolul, érdemes elolvasni

"A kilövés után a használt jármű sértetlennek tűnt. Úgy látszik, Észak megoldotta a korábban felmerült problémákat." mondta Jang Uk (Yang Wook) egy kutató a Koreai Védelmi és Biztonsági Fórumon a Jonhap hírügynökségnek.

Azonban a megnövelt hatótáv és mozgathatóság ellenére néhány szakértő kétli, hogy a rakéta számottevő lenne valós összecsapás során, olyan kérdésekre hivatkozva, mint a rakéta pontosság és légkörbe történő visszatérési technológiája. Más szerint a pontossága miatt sokkal alkalmasabb zsúfolt lakossággal rendelkező területek elleni csapásra, mint egy katonai bázis ellen, ugyanis a rakéta legalább 5-10 kilométerrel elhibázhatja a célpontját.

Az elmúlt legalább 5 hónapban a Hwaseong -12 állt az észak-koreai fegyverkezési program középpontjában. Áprilistól most péntekig összesen 11 rakétát indítottak, ebből 6 db. Hwaseong 12-es volt. Most, hogy a Hwaseong-12-es bevethetőnek nyilvánították, valószínűleg áttérnek a Hwaseong 14-es fejlesztésére, mely Phenjan szerint az első rakéta, amely képes csapást mérni az USA szárazföldi területeire. Kim Dzsong-ün szombaton azt is jelezte, hogy újabb tesztek jönnek. Szeptember 3-án végrehajtotta a hatodik és egyben eddigi legnagyobb földalatti atomrobbantását, melyről azt állították, hogy interkontinentális ballisztikus rakétára szerelhető hidrogénbomba tesztje volt.


Források: ( Straits Times | AP | wikimedia |한겨레 | Independent | New York Times)

2017. szeptember 11., hétfő

Putyin és Mun leszerelnék a koreai atomfegyvereket, de módszereik eltérnek

A dél koreai elnök, Mun Dzse-in és Vlagyimir Putyin is meg szeretnék akadályozni Észak-Koreát további provokációk elkövetésében és leszerelnék a kommunista állam atomfegyvereit, de a módszerekben nincs egyetértés.


A kétoldalú megbeszéléseket követő közös sajtótájékoztatón a két vezető hangsúlyozta az észak-koreai atomkérdés fontosságát, és hogy ezt a problémát a lehető leghamarabb meg kell oldani.

"Oroszország nem fogadhat el egy atomfegyverrel rendelkező Észak-Koreát. észak-Korea nukleáris provokációi megsértették az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendelkezéseit" mondta Putyin a sajtókonferencián.

A Mun-Putyin találkozó három nappal azután jött létre, hogy Észak-Korea megtartotta a hatodik és egyben a robbanás által keltett rengés adatai alapján egyben legnagyobb atomtesztjét a kommunista állam északkeleti csücskén lévő teszthelyszínen.

Amellett, hogy elítélték a legutóbbi nukleáris provokációt, a dél-koreai elnök mondta, hogy ő és orosz kollégája egyetértettek abban, hogy az észak-koreai atomkérdés mielőbbi megoldása a legfontosabb feladat a két ország és az egész világ számára.

"Azt a nézetet is osztottuk, hogy az Észak által kívánt atomfegyverek és rakéták rossz útra visznek, és hogy sürgősen enyhíteni kell a feszültséget." mondta.

Viszont kettejüknek szemmel láthatóan más ötletük volt a feszültség enyhítésére.

A dél-koreai elnök, Mun Dzsein orosz kollégájával, Vlagyimir
Putyinnal beszélget a Vlagyivosztokban tartott kétoldalú tár-
gyalás eredményéről egy közös sajtótájékoztatón. 2017. 09. 06.
(Yonhap)
Mun, az elzárkózó Északkal való párbeszéd elkötelezett támogatója továbbra is a kérdés békés és tárgyalások útján történő megoldásának szükségességét hangsúlyozza.

Mégis, a dél-koreai vezető azt mondta, hogy Északnak ki kell mutatni, hogy hajlandó a tárgyalásokra, de legalábbis a tárgyalások előtt beszünteti a provokációkat.

"Nem fogok elkerülni semmiféle párbeszédet, ha az segíthet megoldani az észak-koreai atomkérdést.De úgy gondolom, hogy a jelenlegi helyzetben el kell ítélnünk Észak-Korea veszélyes provokációit és nyomást gyakorolni Északra.és hogy most nem a párbeszéd ideje van," mondta a dél-koreai elnök a TASS orosz hírügynökségnek adott  interjújában, melyet az elnöki hivatala, a Cshongvade ( 청와대, Cheongwadae ) tett közzé.

Putyin láthatóan másként gondolta.

"De a koreai-félszigeten kialakult helyzetet nem lehet csak nyomásgyakorlással és szankciókkal megoldani. Nem kell érzelemből reagálni és sarokba szorítani Észak-Koreát." mondta, kérve az Északkal való tárgyalások feltétel nélküli folytatását.

A Mun és Putyin közt jelenlévő véleménykülönbség tovább nőtt, mikor arra került sor, hogyan kellene Észak-Koreát visszacsalogatni a tárgyalóasztalhoz. Mun arra kérte Oroszországot, segítsen keresztülvinni az új szankciótervezetet az ENSZ-BT-n, amely elvágná az energiahiánnyal küszködő Észak olajellátását.

"Mun elnök azt mondta, hogy növelni kell az ENSZ BT szankciók súlyosságát, legalább annyira, hogy Észak_Koreát a tárgyaláshoz vezető útra tereljük." mondta Jun Jong-cshan (윤영찬, Yoon Young-chan) a szöuli elnöki iroda fő sajtótitkára.

"Az elnök arra kérte Oroszországot, hogy segítsen, megjegyezve, hogy ezúttal szükségszerű Észak-Korea olajellátásának elvágása."

Putyin vonakodott együttműködni.

"Mi is ellenezzük Észak-Korea nukleáris fejlesztéseit.Viszont aggódom, hogy az olajellátás leállítása a kórházi kezelés alatt állóknak, vagy más egyszerű állampolgároknak okozhat kárt" mondta.

A felelősséget láthatóan Kínára kívánta hárítani, Észak legnagyobb kommunista szövetségesére, mondván hogy az országa csak alig 40.000 tonna olajat exportált Északra egy évben.

Forrás: Yonhap


2017. szeptember 6., szerda

A hatodik észak-koreai atomrobbantás kapcsán

Mint az közismert, 2017. szeptember 3-án helyi idő szerint délben a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság 120 000 tonnás földalatti kísérleti robbantást hajtott végre, immáron hatodik alkalommal. A hivatalos bejelentés szerint hidrogénbombát teszteltek. Az alábbi cikkben megvizsgáljuk, mivel jár egy ilyen kísérlet, és milyen hatásai vannak a politikára és a környezetre nézve.

Környező országok reakciója

A Koreai Köztársaság kormánya elítélte az atomrobbantást, Mun Dzsein (Moon Jae-in) dél-koreai elnök pedig a legszigorúbb szankciókat kérvényezte Észak-Koreával szemben, annak teljes elszigetelése érdekében. Továbbá kilátásba helyezte az amerikai haderő legerősebb stratégiai eszközeinek elhelyezését a Koreai-félszigeten.

A Kínai Népköztársaság és az Orosz Föderáció nem hajlandó elismerni a KNDK-t atomnagyhatalomként ‒ erre a megállapításra Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping (Xi Jinping), a két állam elnöke jutott vasárnap esti hsziameni (xiameni) találkozóján. A két vezető továbbá megegyezett abban, hogy ragaszkodnak a Koreai-félsziget atommentesítéséhez, illetve közeli kommunikációt és koordinációt folytatnak az újabb fejlemények kapcsán.

Csang Lien-kuj (Zhang Lian'gui), a pekingi székhelyű Kínai Kommunista Központi Pártiskola professzora szerint Észak-Korea nyilvánvalóvá tette, hogy a szankciók hasztalanok, és az ország nem szándékozik visszatérni a tárgyalóasztalhoz. Úgy vélekedik, hogy csupán két lehetőség maradt az észak-koreai atomot ellenző országok kezében: vagy elismerik, hogy a koreai atommentesítés irányába tett erőfeszítéseik kudarcba fulladtak, vagy hagyják, hogy az Egyesült Államok katonai lépésre szánja el magát.

Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke szokásához híven Twitteren üzent Észak-Koreának, figyelmeztette az ország vezetését arra, hogy szavaik és cselekedeteik ellenségesek és veszélyesek az Amerikai Egyesült Államokra nézve.

Japán Állam miniszterelnöke, Abe Sindzó (Abe Shinzō) teljességgel elfogadhatatlannak nevezte az észak-koreai atomrobbantást, és telefonon tárgyalt az amerikai elnökkel a további teendőkről.

A robbantás természeti hatásai

A vasárnap déli kísérlet egy 6.3 magnitúdójú földrengést váltott ki, amit egy 4.6 magnitúdójú rezgés követett, és Kína északkeleti részén is érezhető volt.

Az észak-koreai atomkísérletek az északkeleti Észak-Hamgjong (Hamgyeong) tartomány Kildzsu (Gilju) megyéjében, Punggje-ri (Punggye-ri) faluban valósulnak meg. A hegy, amely alatt vájt barlangban robbantanak az összeomlás szélére került Ven Lien-hszing (Wen Lianxing) kínai geofizikus szerint.

Vang Naj-jen (Wang Naiyan), a Kínai Nukleáris Társaság hajdani elnöke, és a kínai atomprogram kutatója valószínűnek tartja, hogy a hegy a robbantások következtében ráomlik a vájatra, és a nukleáris robbantások során termelt sugárzás kiszabadul a kelepcéből, megfertőzve a régiót.

Lehetséges következmények

Habár ismét felszínre tört a háborús hisztéria és elrepült egy észak-koreai rakéta Japán felett, nem sok esély van sem a háború kitörésére, sem a helyzet békés rendeződésére.
(Via CNBC | SCMP 1 2 3)

Milyen szankciókat lehet még bevezetni Észak-Korea ellen?

Miután Észak-Korea végrehajtotta eddigi legnagyobb atomrobbantását, az USA még keményebb intézkedéseket szeretne, hogy megszorongassa Kim Dzsong-un rezsimjét. De meddig mehetnek el?


"Gazdaságilag el kell szigetelni Észak-Koreát" mondta Steven Mnuchin, aki újabb szankciócsomagot készít elő, amit Trump elnöknek meg kell gondolnia.

Az USA és szövetségesei új, többoldalú szankciókat is szeretnének keresztülvinni az ENSZ Biztonsági Tanácsán, ezek egyik célpontja az észak-koreai olajimport, mondták a Trump adminisztráció képviselői.

A legutóbbi szankciókat kevesebb, mint egy hónapja hagyták jóvá, ezekkel az észak-koreai exportot akarták elvágni, olyan iparágakat sújtva, mint szén, vasérc és a tenger gyümölcsei. De elemzők figyelmeztettek, hogy ezek az intézkedések aligha fogják Kimet visszatartani a gyorsan haladó atomfegyver-fejlesztési programtól.

Mit tehet még Trump?

Olaj

Becslések szerint Kína az északi külkereskedelem 90%-át adja, fontos összeköttetés teremtve Kim rezsimje és a globális gazdaság között. A Kínába irányuló export fontos bevételi forrásként szolgál a rezsimnek. Az észak-Koreába jutó kínai exportcikkek között olyanok is vannak, melyek segítik a rezsim fennmaradását.

A lista elején a nyersolaj van. 

Az Észak-Koreába irányuló olajszállítmányok korlátozása az egyik intézkedés, amelyet az USA szeretne elérni az új ENSZ szankciócsomagban. A lépés nagy nyomást jelentene a rezsimre mert a gazdaság széles rétegeit érintené, a mezőgazdaságot is Azonban lehetetlen nyomon követni, hogy mennyi olajat ad el Kína Észak-Koreának, mert Peking néhány éve már nem számolja bele a vámadatokba.

"Mivel nincsenek rendelkezésre álló adatok, az olaj lehet az egyik módja, hogy megszorongassák - vagy támogassák - a rezsimet, anélkül, hogy kívülállók gondosan megvizsgálhatnák, mit csinálnak." -írta Kendt Boydston a Peterson Institute for International Economics kutató elemzője.

Az átláthatóság hiánya pedig a szakértők szkepticizmusát táplálja, akik vitatják Kína állítását, miszerint szigorúan betartja az Észak-Korea elleni ENSZ-szankciókat. És egy kínai újság lebecsülte az ötlete, hogy Peking csökkentené az olajszállítmányokat.


"Ha Kína teljesen leállítja az olaj szállítását Észak-Koreába, vagy akár lezárja a kínai-észak-koreai határt, bizonytalan, hogy elriasztanánk Phenjant a további atomtesztektől és rakétaindításoktól. Konfrontáció azonban jó eséllyel történne." mondta egy angol nyelvű közlemény a Global Timestól, mely egy állami tulajdonban lévő bulvárlap, amely gyakran nacionalista irányvonalat vesz fel.


Textíliák

A legutóbbi ENSZ szankciók már betiltottak hármat a legfőbb öt termékből, melyet Kína a kisebb, szegényebb szomszédjától vesz. A maradék kettő a textíliák és a ruhaneműk.

Ami nem világos, az az, hogy milyen jól teljesít az észak-koreai textilipar. Az elemzők azt mondják, hogy a kereskedelmi adatok szerint az exportjuk csökkent tavaly.

De egy új, a Reuters által az észak-koreai-kínai határ közelében végzett mélyreható kutatás szerint  a kínai vállalatok fokozták az észak-koreai gyárak használatát, hogy olyan ruhákat gyártsanak, amelyeket aztán "Made in China (Készült Kínában)" felirattal látnak el és külföldön értékesítenek.

Az észak-koreai textilipart látszólagos mérete a jövőbeli szankciók lehetséges célpontjává teszi, mondják szakértők.

"Csak arra tudok gondolni, hogy ha én egy kínai vállalkozó lennék, most nem szeretnék több pénzt Észak-Koreába tenni." mondta Boydston a CNNMoneynek.

Kínai bankok

Kételyek merültek fel, hogy Kína és Oroszország hajlandó lenne-e igazán megszorongatni Észak-Koreát, ez pedig arra késztette az Egyesült Államokat, hogy keményebben lépjen fel ezen országok vállalataival szemben, melyek tiltott üzleti tevékenységet folytatnak Kim rezsimjével.

A Trump adminisztráció már tett néhány lépést ezen a fronton, beleértve egy csomó olyan kínai és orosz cég szankcionálását, melyek feltételezhetően Észak-Koreával üzletelnek. Júniusban a Kamara (Treasury Department) elvágta egy regionális kínai bank hozzáférését az USA pénzügyi rendszeréhez, miután megvádolták, hogy tiltott észak-koreai kapcsolatokkal rendelkezik.

De a korábbi kamarai (Treasury) tisztviselő, Anthony Ruggiero azt mondta, keményebb intézkedéseket is lehetne tenni a kínai bankok ellen, beleértve nagyobb bírságokat.

"A kínai bankok fontosak ezen tiltott hálózatok működésében és a Trump adminisztrációnak őket kell céloznia, ha nyomásgyakorló hadjáratát a következő szintre kívánja helyezni." mondta Ruggiero egy Fox Newsnak adott véleménycikkében.

De más szakértők azt mondják, Kína sohasem fog olyan nyomást gyakorolni Észak-Koreára, hogy az a gazdasági szakadék szélére jusson, csak azért, hogy megváltoztassa Kim álláspontját a nukleáris fegyverekről. A kínai vezetők Észak-Koreát a Kelet-Ázsiai USA-befolyás elleni stratégiai pufferzónaként tartják fent, és igyekeznek elkerülni a szomszédos ország kaotikus összeomlását.

Azzal, hogy Trump fokozza a nyomásgyakorlást Kínával szemben, figyelmeztet néhány szakértő, Trump kiprovokálhat egy válaszcsapást a régióban lévő amerikai vállalatok ellen.


Forrás: CNN

2017. szeptember 3., vasárnap

Kim Dzsong-ün ellenes üzenetek szétszórt bankjegyeken

Hoeryong belvárosában tucatnyi 5000  wonos bankjegyeket találtak eldobálva, rajtuk Kim Dzsong-ün ellenes szlogenekkel. Az eset egyszerre történt egy jelentéssel mely szerint Kim Dzsong-ünt kritizáló szórólapokat és graffitiket fedeztek fel Ryanggang tartomány Pochon megyéjében Chongjin városában.

"December elején tucatnyi 5000 wonos bankjegyet találtak Hoeryon Nammun-dong nevű kerületében, olyan üzenetekkel, mint 'Döntsétek meg Kim Dzsong-ünt!', és 'Büntessük meg Kim Dzsong-ünt!' Az elkövető golyóstollat használt, mikor az üzeneteket Kim Ir-szen arcképére firkálta."

A Nammun-dong csak 1,5 km-re van a  Tumen-folyótól, amely elválasztja Észak-Koreát és Kínát