Itt a szeretet ünnepe, és bár Phenjanban december 24-én Kim Dzsongszuk (Kim Jeong-suk; 김정숙) születését ünneplik, a japán rendőrség egy kiadós, a Japánban élő koreaiakat összefogó észak-koreai kötődésű Chongryon ellen irányuló házkutatással egybekötött átvilágítással, az ENSZ pedig egy újabb szankciócsomaggal kedveskedett a Koreai-félsziget szocialista államának.
A legújabban elfogadott ENSZ-szankciók révén a KNDK olajimportját 90%-kal tervezik lecsökkenteni, a külföldön dolgozó koreai vendégmunkások 2 éven belül haza kell térjenek, az észak-koreai gépgyártás és elektronikai ipar cikkeit pedig exporttilalom fogja sújtani. Az ENSZ BT évek óta hangoztatja Észak-Korea totális szankcionálását, és minden egyes alkalommal a „legszigorúbb szankciókat” fogadják el.
Az eddigi állapot szerint a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságra ez nem túl sok hatással volt, sőt, 2017-ben 11 kísérleti célú rakétakilövést hajtott végre, ebből kettő, az augusztus 29-i és a szeptember 15-i Japán területe felett is áthaladt. Ez márpedig nem a gazdasági gyengülés jele. Az észak-koreai sajtószerv, a KCNA december 25-i, A hatalmas Koreát legyőző erő nincs e világon című, évzáró kommentárjában Trumpot az USA–KNDK viszony javítására szólította fel, szerintük ez a legjobb tanács az Egyesült Államoknak Újév alkalmából.
Források:
BBC | KCNA
Jó pihenést, és Boldog Új Esztendőt kívánunk mindenkinek!
2017. december 26., kedd
2017. november 2., csütörtök
Észak-Korea októberi mérlege
Hová halad Észak-Korea, és mi történt októberben?
Mik az érdekességei a KMP októberi tisztújításának?
Miért nyílt kozmetikai termékeket gyártó üzem Phenjanban?
Miért lett újra sláger a Nincs mit irigyelnünk a világtól c. dal?
Miért oktatnak Észak-Koreában emberi és alkotmányos jogi ismereteket?
1. Tisztújítás a Koreai Munkapártban
A Koreai Munkapárt 7. pártkongresszusának 2. plénuma alkalmából új, és régi-új arcok egyaránt jelentek meg a Koreai Munkapárt Központi Bizottság Politbürójában.
Központi tagnak választották az alábbi politikusokat:
Illetve jelölt tagnak választották az alábbiakat:
Az igazi érdekességet Ri Jongho és Kim Jodzsong megválasztása jelentette.
Ri Jongho (sz. 1956) jelenleg külügyminiszter Észak-Koreában, és nemrég az ENSZ-ben tett felszólalásával vált különösen ismertté, amikor egy beszédében Donald Trumpot, az Egyesült Államok jelenlegi elnökét „President Evil”-nek, „Lying King”-nek, és „Commander-in-Grief”-nek nevezte. Evans Revere egykori amerikai diplomata szerint Ri-nek jó humorérzéke van, ami ritka tulajdonság egyáltalán diplomaták, nemhogy észak-koreai diplomaták terén. Ri Jongho egyébként Észak-Korea USA-ügyi tárgyalójának is tekinthető. Gary Samore, szintén amerikai diplomata szerint Ri egyáltalán nem úgy viselkedik, mint egy tipikus kommunista pártfunkcionárius.
Források: LA Times, Chosun.com, Yonhap News, DailyNK (1, 2)
Mik az érdekességei a KMP októberi tisztújításának?
Miért nyílt kozmetikai termékeket gyártó üzem Phenjanban?
Miért lett újra sláger a Nincs mit irigyelnünk a világtól c. dal?
Miért oktatnak Észak-Koreában emberi és alkotmányos jogi ismereteket?
1. Tisztújítás a Koreai Munkapártban
A Koreai Munkapárt 7. pártkongresszusának 2. plénuma alkalmából új, és régi-új arcok egyaránt jelentek meg a Koreai Munkapárt Központi Bizottság Politbürójában.
Központi tagnak választották az alábbi politikusokat:
- Pak Kvangho / Pak Gwang-ho (박광호)
- Pak Theszong / Pak Tae-seong (박태성)
- The Dzsongszu / Tae Jong-su (태종수)
- An Dzsongszu / An Jeong-su (안정수)
- Ri Jongho / Ri Yong-ho (리용호)
Illetve jelölt tagnak választották az alábbiakat:
- Cshve Hvi / Choi Hwi (최휘)
- Pak Thedok / Pak Tae-deok (박태덕)
- Kim Jodzsong / Kim Yeo-jeong (김여정)
- Csong Gjongthek / Jeong Gyeong-taek (정경택)
Az igazi érdekességet Ri Jongho és Kim Jodzsong megválasztása jelentette.
 |
| Ri Jongho / Ri Yong-ho (Source: KCTV) |
Ri Jongho (sz. 1956) jelenleg külügyminiszter Észak-Koreában, és nemrég az ENSZ-ben tett felszólalásával vált különösen ismertté, amikor egy beszédében Donald Trumpot, az Egyesült Államok jelenlegi elnökét „President Evil”-nek, „Lying King”-nek, és „Commander-in-Grief”-nek nevezte. Evans Revere egykori amerikai diplomata szerint Ri-nek jó humorérzéke van, ami ritka tulajdonság egyáltalán diplomaták, nemhogy észak-koreai diplomaták terén. Ri Jongho egyébként Észak-Korea USA-ügyi tárgyalójának is tekinthető. Gary Samore, szintén amerikai diplomata szerint Ri egyáltalán nem úgy viselkedik, mint egy tipikus kommunista pártfunkcionárius.
 |
| Kim Jodzsong / Kim Yeo-jeong (Source: KCTV) |
Kim Jodzsong (sz. 1987), akire a dél-koreai sajtó a Koreai-félsziget legmagasabb pontja, a Pektu-hegy után Pektu Hercegnő (백두공주 Pektu gongdzsu / Baekdu Gongju) néven hivatkozik, és aki nem mellesleg Kim Dzsongün húga az elmúlt 3 évben gyorsan lépett előre a párt ranglétráján:
2014. november 28-án az Agitprop Osztály igazgatóhelyettese, 2015. július 24-től igazgatója lett. 2016. május 8-ától a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának tagja lett.
2. Kozmetikai üzem Phenjanban
Jellemző a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságra, hogy a fő politikai irányvonalat, a Dzsucse / Juche alapelvét követve mindent megpróbálnak maguk előállítani. Úgy tűnik, az újonnan elfogadott szankciók miatt az okostelefon- és tabletgyártás után a kozmetikumok terén is rákapcsoltak a dologra. A 29 200 négyzetméter alapterületű Phenjani Kozmetikumgyár Ünhaszu (은하수 Eunhasu; „tejút”) és Bomhjanggi (봄향기 Bomhyanggi; „tavaszi aroma”) márkájú illat- és szépészeti szerek gyártásával tervez betörni a piacra. A Koreai Központi Televízió adásában sugárzott blokk tanúsága szerint számos terméket gyártanak az újonnan épült üzemben, köztük dezodorokat, illetve bőr- és hajápolási termékeket is. Kim Dzsongün (Kim Jeong-eun) személyesen is felkereste a gyárat felesége, Ri Szoldzsu (Ri Seol-ju) és húga, Kim Jodzsong (Kim Yeo-jeong) társaságában.
3. Nincs mit irigyelnünk a világtól
A dal 1961-ben, Észak-Korea gazdasági aranykorában íródott, és jól reflektál az akkori életkörülményekre. Észak-koreai disszidensek visszaemlékezései szerint akkortájt nem szenvedtek hiányt semmiből, mindenük megvolt, ami szem és száj ingere lehetett. Kim Hjok (Kim Hyeok) zeneszerző munkája sokak számára ismerősen csenghet, mert sok észak-koreai propagandafilmben és videóban felbukkan. A Moranbong Band is feldolgozta.
Kéklik az égbolt, víg a kedvünk,
Zengj hát, harmonika hangja!
Az emberek összhangban élnek,
A szülőföldünk végtelenül jó hozzánk.
A mi édesapánk Kim Ir Szen tábornok,
Az otthonunk a Párt keble.
Mindannyian testvérek vagyunk,
Nincs mit irigyelnünk a világtól!
Kéklik az égbolt, víg a kedvünk,
Zengj hát, harmonika hangja!
Az emberek összhangban élnek,
A szülőföldünk végtelenül jó hozzánk.
A mi édesapánk Kim Ir Szen tábornok,
Az otthonunk a Párt keble.
Mindannyian testvérek vagyunk,
Nincs mit irigyelnünk a világtól!
(saját ad verbum fordítás)
Évtizedekig nagy sláger volt, azonban az 1990-es évek második felében fakult a népszerűsége, érthető okokból. Az elmúlt 5 évben azonban nem csupán nosztalgiából kezdték el ismét népszerűsíteni, észak-koreai híresztelések szerint Kim Dzsongün jelenlegi észak-koreai vezető arra készül, hogy ismét eljuttassa Észak-Koreát az 1960-as évek jóléti állapotába. Ez az állítás összecseng Ri Jongho 2017 szeptemberében az ENSZ-ben prezentált beszédével, amelyben Ri azt fejtette ki, hogy Észak-Korea nagyszabású gazdaságélénkítést tervez az elkövetkezendő 5 évben végrehajtani. Többször is kihangsúlyozta a fenntartható fejlődést, mint irányvonalat.
4. Emberi jogokról oktatják a lakosságot Észak-Koreában
4. Emberi jogokról oktatják a lakosságot Észak-Koreában
Újabban számos szervezet, és a szomszédsági közösségek (inminbanok) is tartanak oktatást a lakosság számára emberi jogi ismeretekből, így alkotmányos jogokból, és hivatalos ügyek intézéséből is. Ez az oktatás összhangban van egy szeptember 20-i ENSZ gyermekjogi konferenciával, amelyet Genfben tartottak, és Észak-Korea új erőfeszítéseivel az igazságszolgáltatás javításának terén. A DailyNK jelentése szerint az átlag észak-koreaiak nem mernek panaszt emelni, mert félnek a retorziókról, ha esetleg kiderül, hogy egy befolyásos emberre tettek panaszt.
Források: LA Times, Chosun.com, Yonhap News, DailyNK (1, 2)
2017. október 20., péntek
„Nem tudom, hogy Észak-Korea túlél-e így még egy évet”
Eddig már legalább annyi jóslatot hallhattunk Észak-Korea várható
összeomlására, mint a világvége eljöttére, és a beválásuk is hasonlóan „sikeres”
volt. Ez az álláspont, amelyet Ri képvisel, kizárólag azért érdekes,
mert egy hajdani tisztviselő adta közre, nem pedig egy külföldi
politikus vagy politológus.
„Nem tudom, hogy Észak-Korea túlél-e így még egy évet” – nyilatkozta Ri Jŏng-ho (리정호; Ri Dzsong-ho) egykori magas rangú észak-koreai tisztviselő, aki 2014-ben hagyta el az országot. Szerinte az újonnan bevezetett gazdasági szankciók térdre fogják kényszeríteni a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot, amely áruforgalma azóta szerinte teljesen leállt. Szerinte sok ember életét fogja követelni az elektromosság hiánya és a termelés leállása.
Vegyük sorra, miket váltott ki eddig a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságból a szankciók legújabb, 2017-es „csomagja”:
 |
| Ri Jŏng-ho Credits: Jahi Chikwendiu (The Washington Post) |
„Nem tudom, hogy Észak-Korea túlél-e így még egy évet” – nyilatkozta Ri Jŏng-ho (리정호; Ri Dzsong-ho) egykori magas rangú észak-koreai tisztviselő, aki 2014-ben hagyta el az országot. Szerinte az újonnan bevezetett gazdasági szankciók térdre fogják kényszeríteni a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot, amely áruforgalma azóta szerinte teljesen leállt. Szerinte sok ember életét fogja követelni az elektromosság hiánya és a termelés leállása.
Vegyük sorra, miket váltott ki eddig a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságból a szankciók legújabb, 2017-es „csomagja”:
- Megszaporodtak a rakéta- és atomkísérletek
- Észak-Korea májusban nyíltan kritizálta a Kínai Népköztársaságot a szankciók támogatásáért – hasonlóra sem volt igazán példa idáig
- Kim Jŏng-ŭn (김정은; Kim Dzsong-ün) szeptemberben közleményt adott ki, amelyben Trumpot szenilis vénembernek nevezte, és amely álláspontot az észak-koreai televízió is szintén az ő közleményeként hozott le - ilyenre szintén alig lelhetünk példát, hiszen általában a KNDK kormánya, vagy az Államügyi Bizottság (leánykori nevén Nemzetvédelmi Bizottság) bocsát ki közleményt
- Az észak-koreai kormány látszólag kacsintgat afelé, hogy újraindítsa a termelést Kaesŏngban (개성; Keszong)
2017. szeptember 19., kedd
Észak-Korea legújabb fegyvere: a Hwasong-12
Észak-Korea nemrégiben újabb rakétát lőtt ki, mely átrepült Japán felett. A tesztet tegnap Kim Dzsong-ün sikeresnek nyilvánította és fotókat tettek közzé a rakétáról.
 |
| A fénykép, melyet a KCNA tett közzé |
Az állami tulajdonban lévő Koreai Központi Hírügynökség (KCNA) által kiadott fotón egy Hwaseong-12-es (화성 / Hvászong), közepes hatótávolságú rakéta látható, ugyanaz a típus, amely nemrég Japán felett repült és amely kevesebb mint egy hónap alatt a második indítás volt.
Kim Dzsong-ün azt mondta, hogy országa "legfőbb célja", hogy "Az Egyesült Államokkal egyenlő erős legyen és hogy arra késztesse az USA vezetőit, hogy ne merjenek katonai opcióról beszélni". Azt is hozzátette, hogy a szankciók nem fogják megakadályozni a cél elérésében.
De mi is az a Hwaseong-12?
Észak-Korea többször is végzett tesztindítást a típussal, de a legtöbbje kudarcba fulladt és utólag nem jelentették be hivatalosan.
Aztán augusztus 28-án átlőtt egyet Japán fölött. Ez volt az első alkalom, hogy Japán felett lőnek át rakétát. Majd következett a most pénteki indítás, szombaton pedig bejelentették, hogy sikeres volt.
Katonai tisztviselők és szakértők szerint Kim Dzsong-ün nyilatkozatai azt jelentik, hogy a rakéta hamarosan tömeggyártásra kerül. A Hwaseong-12 előtt a Musudan rakéták (Hwaseong-10) voltak az USA ellen irányuló fenyegetés eszközei. Ezt a típust azonban a szakértők sikertelennek könyvelték el. A pénteki teszt során a Hwaseong 12-es 3700 km-t repült, bizonyítva, hogy Guam a hatótávján belül van. Az országnak ez volt az eddigi leghosszabb távra történő rakétaindítása.
Egy déli forrás szerint " Már lehet attól tartani, hogy Északnak megvan a kapacitása, hogy ha az amerikai kontinensre nem is de csapást mérjen Guam szigetére."
A szakértők felfedeztek még egy komoly fejleményt: a rakéták normális szögben emelkedtek fel, bevetési körülmények között, nem pedig meredeken felfelé.
Egy másik fontos fejlesztés a megnövelt mozgathatóság.
Az indításról készült fotók, melyeket a Rodong Sinmun, Észak hivatalos napilapja tett közzé, mutatták, hogy a Hwaseong-12 közvetlenül egy szállító és indító járműről emelkedett fel. A dél-koreai hadsereg korábban azt mondta, hogy az indítás helyszíne Phenjan Szunán repülőterének közelében volt. A korábbi tesztek során a rakétát járművel szállították, majd leemelték és egy különálló indítóállványra helyezték kilövés előtt. Egy, az utakon mozgatható rakéta jóval nehezebbé teszi a felderítést és hogy az ellenség válaszoljon az indításra.
Továbbá a New York Times szerint az eddigiektől eltérő üzemanyagot is használnak, az aszimmetrikus dimetil-hidrazint (UDMH). A rendkívül veszélyes anyagot vagy Kínából, vagy Oroszországból szállították, de valószínűsíthető, hogy időközben Észak-Korea is szert tett a készítésének technológiájára. Néhányan azonban kétlik, hogy Észak elő tudná állítani, tekintettel az üzemanyag előállításának nehézségeire és rendkívül mérgező voltára, mely még Északnál jóval fejlettebb technológiával rendelkező országok esetében is hatalmas gyárrobbanásokhoz vezetett. A vegyületet ma elsősorban Kína, néhány európai ország és Oroszország gyártja. Az USA már nem készít ilyeneket, már régóta áttértek a szilárd hajtóanyagok használatára, melyet Észak is próbál követni. A teljes cikk az üzemanyagról a New York Times-on angolul, érdemes elolvasni
"A kilövés után a használt jármű sértetlennek tűnt. Úgy látszik, Észak megoldotta a korábban felmerült problémákat." mondta Jang Uk (Yang Wook) egy kutató a Koreai Védelmi és Biztonsági Fórumon a Jonhap hírügynökségnek.
Azonban a megnövelt hatótáv és mozgathatóság ellenére néhány szakértő kétli, hogy a rakéta számottevő lenne valós összecsapás során, olyan kérdésekre hivatkozva, mint a rakéta pontosság és légkörbe történő visszatérési technológiája. Más szerint a pontossága miatt sokkal alkalmasabb zsúfolt lakossággal rendelkező területek elleni csapásra, mint egy katonai bázis ellen, ugyanis a rakéta legalább 5-10 kilométerrel elhibázhatja a célpontját.
Az elmúlt legalább 5 hónapban a Hwaseong -12 állt az észak-koreai fegyverkezési program középpontjában. Áprilistól most péntekig összesen 11 rakétát indítottak, ebből 6 db. Hwaseong 12-es volt. Most, hogy a Hwaseong-12-es bevethetőnek nyilvánították, valószínűleg áttérnek a Hwaseong 14-es fejlesztésére, mely Phenjan szerint az első rakéta, amely képes csapást mérni az USA szárazföldi területeire. Kim Dzsong-ün szombaton azt is jelezte, hogy újabb tesztek jönnek. Szeptember 3-án végrehajtotta a hatodik és egyben eddigi legnagyobb földalatti atomrobbantását, melyről azt állították, hogy interkontinentális ballisztikus rakétára szerelhető hidrogénbomba tesztje volt.
Források: ( Straits Times | AP | wikimedia |한겨레 | Independent | New York Times)
Kim Dzsong-ün azt mondta, hogy országa "legfőbb célja", hogy "Az Egyesült Államokkal egyenlő erős legyen és hogy arra késztesse az USA vezetőit, hogy ne merjenek katonai opcióról beszélni". Azt is hozzátette, hogy a szankciók nem fogják megakadályozni a cél elérésében.
 |
| Kim Dzsong-ün ünnepli a közepes hatótávú Hwaseong-12-es rakéta indítását. (AP) |
De mi is az a Hwaseong-12?
Ugyanaz a rakéta, mellyel korábban Guam szigetét fenyegették, egy fontos amerikai támaszpontot 3400 km-re Phenjantól.
A Hwaseong-12 egy 16 méter hosszú, folyékony üzemanyagú közepes hatótávolságú ballisztikus rakéta. Bár az első, április 5-i tesztje kudarccal végződött, a szakértők májustól kezdték vizsgálni, mikor először jelent meg közönség előtt egy katonai parádén.
Észak-Korea többször is végzett tesztindítást a típussal, de a legtöbbje kudarcba fulladt és utólag nem jelentették be hivatalosan.Aztán augusztus 28-án átlőtt egyet Japán fölött. Ez volt az első alkalom, hogy Japán felett lőnek át rakétát. Majd következett a most pénteki indítás, szombaton pedig bejelentették, hogy sikeres volt.
Katonai tisztviselők és szakértők szerint Kim Dzsong-ün nyilatkozatai azt jelentik, hogy a rakéta hamarosan tömeggyártásra kerül. A Hwaseong-12 előtt a Musudan rakéták (Hwaseong-10) voltak az USA ellen irányuló fenyegetés eszközei. Ezt a típust azonban a szakértők sikertelennek könyvelték el. A pénteki teszt során a Hwaseong 12-es 3700 km-t repült, bizonyítva, hogy Guam a hatótávján belül van. Az országnak ez volt az eddigi leghosszabb távra történő rakétaindítása.
Egy déli forrás szerint " Már lehet attól tartani, hogy Északnak megvan a kapacitása, hogy ha az amerikai kontinensre nem is de csapást mérjen Guam szigetére."
A szakértők felfedeztek még egy komoly fejleményt: a rakéták normális szögben emelkedtek fel, bevetési körülmények között, nem pedig meredeken felfelé.
 |
| A Hwasong-12-es rakéták röppályája By Phoenix7777 - Own work, CC BY-SA 4.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=62020192 |
Egy másik fontos fejlesztés a megnövelt mozgathatóság.
Az indításról készült fotók, melyeket a Rodong Sinmun, Észak hivatalos napilapja tett közzé, mutatták, hogy a Hwaseong-12 közvetlenül egy szállító és indító járműről emelkedett fel. A dél-koreai hadsereg korábban azt mondta, hogy az indítás helyszíne Phenjan Szunán repülőterének közelében volt. A korábbi tesztek során a rakétát járművel szállították, majd leemelték és egy különálló indítóállványra helyezték kilövés előtt. Egy, az utakon mozgatható rakéta jóval nehezebbé teszi a felderítést és hogy az ellenség válaszoljon az indításra.
Továbbá a New York Times szerint az eddigiektől eltérő üzemanyagot is használnak, az aszimmetrikus dimetil-hidrazint (UDMH). A rendkívül veszélyes anyagot vagy Kínából, vagy Oroszországból szállították, de valószínűsíthető, hogy időközben Észak-Korea is szert tett a készítésének technológiájára. Néhányan azonban kétlik, hogy Észak elő tudná állítani, tekintettel az üzemanyag előállításának nehézségeire és rendkívül mérgező voltára, mely még Északnál jóval fejlettebb technológiával rendelkező országok esetében is hatalmas gyárrobbanásokhoz vezetett. A vegyületet ma elsősorban Kína, néhány európai ország és Oroszország gyártja. Az USA már nem készít ilyeneket, már régóta áttértek a szilárd hajtóanyagok használatára, melyet Észak is próbál követni. A teljes cikk az üzemanyagról a New York Times-on angolul, érdemes elolvasni
"A kilövés után a használt jármű sértetlennek tűnt. Úgy látszik, Észak megoldotta a korábban felmerült problémákat." mondta Jang Uk (Yang Wook) egy kutató a Koreai Védelmi és Biztonsági Fórumon a Jonhap hírügynökségnek.
Azonban a megnövelt hatótáv és mozgathatóság ellenére néhány szakértő kétli, hogy a rakéta számottevő lenne valós összecsapás során, olyan kérdésekre hivatkozva, mint a rakéta pontosság és légkörbe történő visszatérési technológiája. Más szerint a pontossága miatt sokkal alkalmasabb zsúfolt lakossággal rendelkező területek elleni csapásra, mint egy katonai bázis ellen, ugyanis a rakéta legalább 5-10 kilométerrel elhibázhatja a célpontját.
Az elmúlt legalább 5 hónapban a Hwaseong -12 állt az észak-koreai fegyverkezési program középpontjában. Áprilistól most péntekig összesen 11 rakétát indítottak, ebből 6 db. Hwaseong 12-es volt. Most, hogy a Hwaseong-12-es bevethetőnek nyilvánították, valószínűleg áttérnek a Hwaseong 14-es fejlesztésére, mely Phenjan szerint az első rakéta, amely képes csapást mérni az USA szárazföldi területeire. Kim Dzsong-ün szombaton azt is jelezte, hogy újabb tesztek jönnek. Szeptember 3-án végrehajtotta a hatodik és egyben eddigi legnagyobb földalatti atomrobbantását, melyről azt állították, hogy interkontinentális ballisztikus rakétára szerelhető hidrogénbomba tesztje volt.
Források: ( Straits Times | AP | wikimedia |한겨레 | Independent | New York Times)
2017. szeptember 11., hétfő
Putyin és Mun leszerelnék a koreai atomfegyvereket, de módszereik eltérnek
A dél koreai elnök, Mun Dzse-in és Vlagyimir Putyin is meg szeretnék akadályozni Észak-Koreát további provokációk elkövetésében és leszerelnék a kommunista állam atomfegyvereit, de a módszerekben nincs egyetértés.
A kétoldalú megbeszéléseket követő közös sajtótájékoztatón a két vezető hangsúlyozta az észak-koreai atomkérdés fontosságát, és hogy ezt a problémát a lehető leghamarabb meg kell oldani.
"Oroszország nem fogadhat el egy atomfegyverrel rendelkező Észak-Koreát. észak-Korea nukleáris provokációi megsértették az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendelkezéseit" mondta Putyin a sajtókonferencián.
A Mun-Putyin találkozó három nappal azután jött létre, hogy Észak-Korea megtartotta a hatodik és egyben a robbanás által keltett rengés adatai alapján egyben legnagyobb atomtesztjét a kommunista állam északkeleti csücskén lévő teszthelyszínen.
Amellett, hogy elítélték a legutóbbi nukleáris provokációt, a dél-koreai elnök mondta, hogy ő és orosz kollégája egyetértettek abban, hogy az észak-koreai atomkérdés mielőbbi megoldása a legfontosabb feladat a két ország és az egész világ számára.
"Azt a nézetet is osztottuk, hogy az Észak által kívánt atomfegyverek és rakéták rossz útra visznek, és hogy sürgősen enyhíteni kell a feszültséget." mondta.
Viszont kettejüknek szemmel láthatóan más ötletük volt a feszültség enyhítésére.
 |
| A dél-koreai elnök, Mun Dzsein orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal beszélget a Vlagyivosztokban tartott kétoldalú tár- gyalás eredményéről egy közös sajtótájékoztatón. 2017. 09. 06. (Yonhap) |
Mégis, a dél-koreai vezető azt mondta, hogy Északnak ki kell mutatni, hogy hajlandó a tárgyalásokra, de legalábbis a tárgyalások előtt beszünteti a provokációkat.
"Nem fogok elkerülni semmiféle párbeszédet, ha az segíthet megoldani az észak-koreai atomkérdést.De úgy gondolom, hogy a jelenlegi helyzetben el kell ítélnünk Észak-Korea veszélyes provokációit és nyomást gyakorolni Északra.és hogy most nem a párbeszéd ideje van," mondta a dél-koreai elnök a TASS orosz hírügynökségnek adott interjújában, melyet az elnöki hivatala, a Cshongvade ( 청와대, Cheongwadae ) tett közzé.
Putyin láthatóan másként gondolta.
"De a koreai-félszigeten kialakult helyzetet nem lehet csak nyomásgyakorlással és szankciókkal megoldani. Nem kell érzelemből reagálni és sarokba szorítani Észak-Koreát." mondta, kérve az Északkal való tárgyalások feltétel nélküli folytatását.
A Mun és Putyin közt jelenlévő véleménykülönbség tovább nőtt, mikor arra került sor, hogyan kellene Észak-Koreát visszacsalogatni a tárgyalóasztalhoz. Mun arra kérte Oroszországot, segítsen keresztülvinni az új szankciótervezetet az ENSZ-BT-n, amely elvágná az energiahiánnyal küszködő Észak olajellátását.
"Mun elnök azt mondta, hogy növelni kell az ENSZ BT szankciók súlyosságát, legalább annyira, hogy Észak_Koreát a tárgyaláshoz vezető útra tereljük." mondta Jun Jong-cshan (윤영찬, Yoon Young-chan) a szöuli elnöki iroda fő sajtótitkára.
"Az elnök arra kérte Oroszországot, hogy segítsen, megjegyezve, hogy ezúttal szükségszerű Észak-Korea olajellátásának elvágása."
Putyin vonakodott együttműködni.
"Mi is ellenezzük Észak-Korea nukleáris fejlesztéseit.Viszont aggódom, hogy az olajellátás leállítása a kórházi kezelés alatt állóknak, vagy más egyszerű állampolgároknak okozhat kárt" mondta.
A felelősséget láthatóan Kínára kívánta hárítani, Észak legnagyobb kommunista szövetségesére, mondván hogy az országa csak alig 40.000 tonna olajat exportált Északra egy évben.
Forrás: Yonhap
2017. szeptember 6., szerda
A hatodik észak-koreai atomrobbantás kapcsán
Mint az közismert, 2017. szeptember 3-án helyi idő szerint délben a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság 120 000 tonnás földalatti kísérleti robbantást hajtott végre, immáron hatodik alkalommal. A hivatalos bejelentés szerint hidrogénbombát teszteltek. Az alábbi cikkben megvizsgáljuk, mivel jár egy ilyen kísérlet, és milyen hatásai vannak a politikára és a környezetre nézve.
Környező országok reakciója
A Koreai Köztársaság kormánya elítélte az atomrobbantást, Mun Dzsein (Moon Jae-in) dél-koreai elnök pedig a legszigorúbb szankciókat kérvényezte Észak-Koreával szemben, annak teljes elszigetelése érdekében. Továbbá kilátásba helyezte az amerikai haderő legerősebb stratégiai eszközeinek elhelyezését a Koreai-félszigeten.
A Kínai Népköztársaság és az Orosz Föderáció nem hajlandó elismerni a KNDK-t atomnagyhatalomként ‒ erre a megállapításra Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping (Xi Jinping), a két állam elnöke jutott vasárnap esti hsziameni (xiameni) találkozóján. A két vezető továbbá megegyezett abban, hogy ragaszkodnak a Koreai-félsziget atommentesítéséhez, illetve közeli kommunikációt és koordinációt folytatnak az újabb fejlemények kapcsán.
Csang Lien-kuj (Zhang Lian'gui), a pekingi székhelyű Kínai Kommunista Központi Pártiskola professzora szerint Észak-Korea nyilvánvalóvá tette, hogy a szankciók hasztalanok, és az ország nem szándékozik visszatérni a tárgyalóasztalhoz. Úgy vélekedik, hogy csupán két lehetőség maradt az észak-koreai atomot ellenző országok kezében: vagy elismerik, hogy a koreai atommentesítés irányába tett erőfeszítéseik kudarcba fulladtak, vagy hagyják, hogy az Egyesült Államok katonai lépésre szánja el magát.
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke szokásához híven Twitteren üzent Észak-Koreának, figyelmeztette az ország vezetését arra, hogy szavaik és cselekedeteik ellenségesek és veszélyesek az Amerikai Egyesült Államokra nézve.
Japán Állam miniszterelnöke, Abe Sindzó (Abe Shinzō) teljességgel elfogadhatatlannak nevezte az észak-koreai atomrobbantást, és telefonon tárgyalt az amerikai elnökkel a további teendőkről.
A robbantás természeti hatásai
A vasárnap déli kísérlet egy 6.3 magnitúdójú földrengést váltott ki, amit egy 4.6 magnitúdójú rezgés követett, és Kína északkeleti részén is érezhető volt.
Az észak-koreai atomkísérletek az északkeleti Észak-Hamgjong (Hamgyeong) tartomány Kildzsu (Gilju) megyéjében, Punggje-ri (Punggye-ri) faluban valósulnak meg. A hegy, amely alatt vájt barlangban robbantanak az összeomlás szélére került Ven Lien-hszing (Wen Lianxing) kínai geofizikus szerint.
Vang Naj-jen (Wang Naiyan), a Kínai Nukleáris Társaság hajdani elnöke, és a kínai atomprogram kutatója valószínűnek tartja, hogy a hegy a robbantások következtében ráomlik a vájatra, és a nukleáris robbantások során termelt sugárzás kiszabadul a kelepcéből, megfertőzve a régiót.
Lehetséges következmények
Habár ismét felszínre tört a háborús hisztéria és elrepült egy észak-koreai rakéta Japán felett, nem sok esély van sem a háború kitörésére, sem a helyzet békés rendeződésére.
- Kína csak akkor avatkozik be, ha az Egyesült Államok lép először
- Az amerikaiak akkor fognak támadni csak, ha Észak-Korea megtámadja őket, vagy egy szövetségesüket
- Észak-Korea viszont ‒ egyértelmű módon ‒ nem fog először támadni
- Dél-Korea csak az északi atomkísérletek felfüggesztése esetén ülne tárgyalóasztalhoz
- Kína szintén kéri az északi atomprogram befagyasztását
- Észak-Korea bele is egyezne ebbe, de cserébe kéri az amerikai‒dél-koreai hadgyakorlatok leállítását
- Az amerikaiak és a dél-koreaiak hallani sem akarnak a hadgyakorlatok leállításáról
Milyen szankciókat lehet még bevezetni Észak-Korea ellen?
Miután Észak-Korea végrehajtotta eddigi legnagyobb atomrobbantását, az USA még keményebb intézkedéseket szeretne, hogy megszorongassa Kim Dzsong-un rezsimjét. De meddig mehetnek el?
"Gazdaságilag el kell szigetelni Észak-Koreát" mondta Steven Mnuchin, aki újabb szankciócsomagot készít elő, amit Trump elnöknek meg kell gondolnia.
Az USA és szövetségesei új, többoldalú szankciókat is szeretnének keresztülvinni az ENSZ Biztonsági Tanácsán, ezek egyik célpontja az észak-koreai olajimport, mondták a Trump adminisztráció képviselői.
A legutóbbi szankciókat kevesebb, mint egy hónapja hagyták jóvá, ezekkel az észak-koreai exportot akarták elvágni, olyan iparágakat sújtva, mint szén, vasérc és a tenger gyümölcsei. De elemzők figyelmeztettek, hogy ezek az intézkedések aligha fogják Kimet visszatartani a gyorsan haladó atomfegyver-fejlesztési programtól.
Mit tehet még Trump?
Olaj
Becslések szerint Kína az északi külkereskedelem 90%-át adja, fontos összeköttetés teremtve Kim rezsimje és a globális gazdaság között. A Kínába irányuló export fontos bevételi forrásként szolgál a rezsimnek. Az észak-Koreába jutó kínai exportcikkek között olyanok is vannak, melyek segítik a rezsim fennmaradását.
A lista elején a nyersolaj van.
Az Észak-Koreába irányuló olajszállítmányok korlátozása az egyik intézkedés, amelyet az USA szeretne elérni az új ENSZ szankciócsomagban. A lépés nagy nyomást jelentene a rezsimre mert a gazdaság széles rétegeit érintené, a mezőgazdaságot is Azonban lehetetlen nyomon követni, hogy mennyi olajat ad el Kína Észak-Koreának, mert Peking néhány éve már nem számolja bele a vámadatokba.
Az átláthatóság hiánya pedig a szakértők szkepticizmusát táplálja, akik vitatják Kína állítását, miszerint szigorúan betartja az Észak-Korea elleni ENSZ-szankciókat. És egy kínai újság lebecsülte az ötlete, hogy Peking csökkentené az olajszállítmányokat.
"Ha Kína teljesen leállítja az olaj szállítását Észak-Koreába, vagy akár lezárja a kínai-észak-koreai határt, bizonytalan, hogy elriasztanánk Phenjant a további atomtesztektől és rakétaindításoktól. Konfrontáció azonban jó eséllyel történne." mondta egy angol nyelvű közlemény a Global Timestól, mely egy állami tulajdonban lévő bulvárlap, amely gyakran nacionalista irányvonalat vesz fel.
Textíliák
A legutóbbi ENSZ szankciók már betiltottak hármat a legfőbb öt termékből, melyet Kína a kisebb, szegényebb szomszédjától vesz. A maradék kettő a textíliák és a ruhaneműk.Ami nem világos, az az, hogy milyen jól teljesít az észak-koreai textilipar. Az elemzők azt mondják, hogy a kereskedelmi adatok szerint az exportjuk csökkent tavaly.
De egy új, a Reuters által az észak-koreai-kínai határ közelében végzett mélyreható kutatás szerint a kínai vállalatok fokozták az észak-koreai gyárak használatát, hogy olyan ruhákat gyártsanak, amelyeket aztán "Made in China (Készült Kínában)" felirattal látnak el és külföldön értékesítenek.
Az észak-koreai textilipart látszólagos mérete a jövőbeli szankciók lehetséges célpontjává teszi, mondják szakértők.
"Csak arra tudok gondolni, hogy ha én egy kínai vállalkozó lennék, most nem szeretnék több pénzt Észak-Koreába tenni." mondta Boydston a CNNMoneynek.
Kínai bankok
Kételyek merültek fel, hogy Kína és Oroszország hajlandó lenne-e igazán megszorongatni Észak-Koreát, ez pedig arra késztette az Egyesült Államokat, hogy keményebben lépjen fel ezen országok vállalataival szemben, melyek tiltott üzleti tevékenységet folytatnak Kim rezsimjével.
A Trump adminisztráció már tett néhány lépést ezen a fronton, beleértve egy csomó olyan kínai és orosz cég szankcionálását, melyek feltételezhetően Észak-Koreával üzletelnek. Júniusban a Kamara (Treasury Department) elvágta egy regionális kínai bank hozzáférését az USA pénzügyi rendszeréhez, miután megvádolták, hogy tiltott észak-koreai kapcsolatokkal rendelkezik.
De a korábbi kamarai (Treasury) tisztviselő, Anthony Ruggiero azt mondta, keményebb intézkedéseket is lehetne tenni a kínai bankok ellen, beleértve nagyobb bírságokat.
"A kínai bankok fontosak ezen tiltott hálózatok működésében és a Trump adminisztrációnak őket kell céloznia, ha nyomásgyakorló hadjáratát a következő szintre kívánja helyezni." mondta Ruggiero egy Fox Newsnak adott véleménycikkében.
De más szakértők azt mondják, Kína sohasem fog olyan nyomást gyakorolni Észak-Koreára, hogy az a gazdasági szakadék szélére jusson, csak azért, hogy megváltoztassa Kim álláspontját a nukleáris fegyverekről. A kínai vezetők Észak-Koreát a Kelet-Ázsiai USA-befolyás elleni stratégiai pufferzónaként tartják fent, és igyekeznek elkerülni a szomszédos ország kaotikus összeomlását.
Azzal, hogy Trump fokozza a nyomásgyakorlást Kínával szemben, figyelmeztet néhány szakértő, Trump kiprovokálhat egy válaszcsapást a régióban lévő amerikai vállalatok ellen.
Forrás: CNN
Forrás: CNN
2017. szeptember 3., vasárnap
Kim Dzsong-ün ellenes üzenetek szétszórt bankjegyeken
Hoeryong belvárosában tucatnyi 5000 wonos bankjegyeket találtak eldobálva, rajtuk Kim Dzsong-ün ellenes szlogenekkel. Az eset egyszerre történt egy jelentéssel mely szerint Kim Dzsong-ünt kritizáló szórólapokat és graffitiket fedeztek fel Ryanggang tartomány Pochon megyéjében Chongjin városában.
"December elején tucatnyi 5000 wonos bankjegyet találtak Hoeryon Nammun-dong nevű kerületében, olyan üzenetekkel, mint 'Döntsétek meg Kim Dzsong-ünt!', és 'Büntessük meg Kim Dzsong-ünt!' Az elkövető golyóstollat használt, mikor az üzeneteket Kim Ir-szen arcképére firkálta."
A Nammun-dong csak 1,5 km-re van a Tumen-folyótól, amely elválasztja Észak-Koreát és Kínát
"December elején tucatnyi 5000 wonos bankjegyet találtak Hoeryon Nammun-dong nevű kerületében, olyan üzenetekkel, mint 'Döntsétek meg Kim Dzsong-ünt!', és 'Büntessük meg Kim Dzsong-ünt!' Az elkövető golyóstollat használt, mikor az üzeneteket Kim Ir-szen arcképére firkálta."
A Nammun-dong csak 1,5 km-re van a Tumen-folyótól, amely elválasztja Észak-Koreát és Kínát
2017. április 5., szerda
Élet a diszkriminatív szongbun rendszerben Zainichi koreai szülők gyermekeként
Ma Jo Chung Hee-vel fogunk beszélni, aki két, japánból hazatelepített, észak-koreai zainichi gyermeke. Jo-val az észak-korai társadalomban ért diszkriminációról fogunk beszélni, melyet gyermekként élt át.
Kérlek, mutatkozz be.
Pyongsongban éltem, Dél-Pyongan tartományban, mígnem 2011 februárjában disszidáltam. 2011 áprilisában Dél-Koreába költöztem, azóta is ott lakom.
Úgy tudom, a szüleid japán-koreai bevándorlók, akiket zainichi koreaiakként ismernek.
Igen. Bár Észak-Koreában születtem, a szüleim eredetileg Japánban éltek. Apám és anyám is Hiroshimában lakott, míg 1960-ban vissza nem telepítették őket Észak-Koreába. Én ott születtem, 1963-ban.
Korábbi cikkünkben azt mondtad, besoroztak az Ifjúsági Rohamcsapatba a songbun rangod miatt, amely kasztrendszer a család politikai háttere és hűsége alapján határozza meg a társadalmi helyzetet. Miféle diszkriminációval szembesülnek Észak-Koreában a Japánból származó koreai kisebbség?
Észak-Koreában a szongbun-rendszer a lakosságot három csoportra osztja: a "mag", az "ingadozó" és az "ellenséges" osztályokra. A hazatelepített polgárok és leszármazottaik automatikusan az "ellenséges" osztályba sorolódnak. Számukra nagyon nehéz a politikai érvényesülés. Hogy úgy mondjam, nincs lehetőségük belépni a politikai körökbe.
Ez bizonyára azt jelenti, hogy személyesen is sok esetben tapasztaltad meg a diszkriminációt.
Kérlek, mutatkozz be.
Pyongsongban éltem, Dél-Pyongan tartományban, mígnem 2011 februárjában disszidáltam. 2011 áprilisában Dél-Koreába költöztem, azóta is ott lakom.
Úgy tudom, a szüleid japán-koreai bevándorlók, akiket zainichi koreaiakként ismernek.
Igen. Bár Észak-Koreában születtem, a szüleim eredetileg Japánban éltek. Apám és anyám is Hiroshimában lakott, míg 1960-ban vissza nem telepítették őket Észak-Koreába. Én ott születtem, 1963-ban.
Korábbi cikkünkben azt mondtad, besoroztak az Ifjúsági Rohamcsapatba a songbun rangod miatt, amely kasztrendszer a család politikai háttere és hűsége alapján határozza meg a társadalmi helyzetet. Miféle diszkriminációval szembesülnek Észak-Koreában a Japánból származó koreai kisebbség?
Észak-Koreában a szongbun-rendszer a lakosságot három csoportra osztja: a "mag", az "ingadozó" és az "ellenséges" osztályokra. A hazatelepített polgárok és leszármazottaik automatikusan az "ellenséges" osztályba sorolódnak. Számukra nagyon nehéz a politikai érvényesülés. Hogy úgy mondjam, nincs lehetőségük belépni a politikai körökbe.
Ez bizonyára azt jelenti, hogy személyesen is sok esetben tapasztaltad meg a diszkriminációt.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)